P1150108Iskolánkban hagyomány egy-egy szakma sikeres képviselőjének meghívása abból a célból, hogy mutassák be tanítványainknak a mindennapjaikat, tárjanak fel olyan részleteket a munkájukból, amelyek nem derülnek ki a felvételi tájékoztatókból. A 17-18 éves diákok számára ugyanis az is fontos kérdés, hogy a felsőoktatásba belefektetett energia, idő és pénz megéri-e, élvezni fogják-e a szakmájukat, lehet-e majd munkájuk egyben a hobbijuk is.

Pataki Roland gépészmérnök egy tanóra keretén belül próbálta meg felvillantani azokat a szükséges készségeket és lehetőségeket, eredményeket, kudarcokat, amelyeket az eddigi pályafutása, fejlesztői munkakörei során megtapasztalt. Kiemelte mind az angol, mind a német nyelvtudás fontosságát, hiszen manapság Európában a német még mindig komoly nagyvállalatok munkanyelvének számít. A nyelvi tagozatos diákok jó példát láthattak arra, hogy a nyelv készségszintű használata egyéb komoly szakmai kompetenciákkal párosulva milyen szélesre tárhatja előttük a lehetőségek kapuját. Előadónk bemutatta a Tokaj környéki munkájának eredményeit (Teknősbéka vázszerkezete, Tanhotel hídjainak vasszerkezete), illetve a mindennapjait kitöltő feladatokba avatta be a közönséget. Ismertette azokat a tevékenységeket, jelenségeket, amelyek a mérnökök „ellenségei” a gyártási folyamatokban, a tervszerű karbantartás fontosságát, a munkafolyamatok megtervezésének szempontjait. Elmondta, hogy mindezeket persze össze is kell hangolni, hogy a tervezés, a karbantartás, a gyártás kéz a kézben járjanak. Az optimalizálás lehetőségeinek feltérképezése egy olyan gyárban, mint a világhírű Hoya, vagy az Unilever bizony-bizony olyan ábrát is eredményezhet, mintha Mexikóváros tömegközlekedési hálózatának ábráját szeretnénk ábrázolni egy A/3-as lapon. Egyszerűnek látszó, mindennapos problémamegoldás, gépgyártás, kommunikáció külföldi gyártó gépsorokat készítő cégekkel, külföldi validálás, projektmunka összehangolása, több tíz vagy száz ember irányítása, a költségvetés tervezése, tartása, elszámolása, költséghatékonyság növelése, mind-mind olyan területei a gépészmérnök munkájának, amelyekre tizenévesen nem is gondolnak diákjaink. Roland mindezt úgy mutatta be, hogy igyekezett szakmájának komolyságát és a humoros oldalát is láttatni, valamint azokat a tévhiteket is megemlítette, amelyek a mai társadalomban egy gépészmérnökről kialakultak.

Útravalóul pedig diákjainknak azt üzente: semmilyen tanulás nem megy kárba, bármeddig is tartson, és kívánja, hogy mindenki találjon magának megfelelő munkahelyet, ahol jól érzi magát.

Tokaj, 2018. február 5.