Iskolánkban évek óta hagyomány, hogy a tankönyv ábráit üzemlátogatások, terepgyakorlatok keretében kézzel fogható közelségbe hozzuk a diákok számára. Egészen más prezentáción látni működés közben egy hulladékátrakó állomást, és egészen más beporozódni (szó szerint) tőle, miközben „élvezzük” a fel-felszabaduló illatokat. 2017. március 13-án és 14-én 2 napos, igen tömény szakmai programot sikerült megvalósítanunk 33 fő környezetvédelem szakos diákkal és 4 fő szaktanárral. Szó szerint a nyakunkba vettük Borsod megyét, és láncreakció szerűen jártuk sorba a szakmai helyszíneket. Az „üzemtervet” korábbi tapasztalataink alapján állítottuk össze, de természetesen idén sem maradhatott el „új elem” beemelése.
Minden környezetvédelem szakos diák izgatottan várta a szakmai látogatást, ebben nagy valószínűséggel szerepet játszott az estére beígért szalonnasütés is. Azt persze nem gondolták előre, hogy az aznapi 3 helyszín erőteljesen kiveszi belőlük az energiát. Kora délelőtt, 9 órakor meg is érkeztük a Miskolci Regionális Hulladékgazdálkodási Közszolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság József Attila úti telepére. Itt az alábbi fő technológiai elemekkel ismerkedtünk meg: 2 ütemű szállítás, átrakás folyamata, kézi és optikai válogatómű tapasztalatok, hulladékudvar működése, árképzés, ügyfélbarát cégprofil, kísérletezés, beruházás-megtérülés, stb.
Tartalmas telepbemutatójukat követően utaztunk Sajókazára, a Zöld Völgy Közszolgáltató Nonprofit Kft. Sajókazai hulladékkezelő telepre, ahol a korábbi évekkel ellentétben új hulladékkezelési technológiával is megismerkedhettünk. Az MBH telep, eddig megyénkben nem látott módon, gépesítve teszi lehetővé a kommunális hulladék olyan módon történő feldolgozását, amelynek során kommunális hulladékból RDF majd SRF kerül előállításra. Ennek aztán a további sorsa energetikai hasznosítás.
Délután 2 órától a hulladék, illetve az ivóvíztisztítás, ivóvíz előállítás témában tettünk látogatást a hazánk egyik legnagyobb felszíni ivóvízbázisára települt Lázbérci-víztározóhoz, majd pedig az ivóvíztisztító műhöz (az ÉRV Zrt. Nyugat-Borsodi Szolgáltatási Divízió). A műtárgyak grandiózussága, a táj szépsége a lemenő nap melengető sugarai lelkesítő hatással voltak a társaságra, így talán a sok szakmai anyag befogadása is könnyebbé vált a nap végére.
Az éjszakát az Aggteleki Nemzeti Park aggteleki Turistaszállójában töltöttük, ahonnan másnap reggel indultunk az izgalmasnak ígérkező, majdnem 7 km-es földalatti hosszútúrára. Reggel fél tízkor sorakozott fel a gumicsizmás „különítmény” a barlang aggteleki bejáratánál, majd délután 2 óra környékén bukkant újra a felszínre Jósvafőnél. Túránk során megismerkedtünk a barlang méltán híres világörökségi értékeivel, az endemikus barlangi vak bolharákkal, az álló és függő cseppkövekkel, a cseppkőoszlopokkal, a mésztufagátakkal, a víz eróziós munkájával, az egykori felfedezők munkáival, a tragédiákkal és mindazzal, ami ezt a barlangot híressé teszi Európa-szerte és világszerte. A felszínen egyhangúlag egyeztünk meg abban, hogy a karszt területről alkotandó komplex ismereteink kialakításához még mindenképpen vissza kell térnünk ide. Talán májusban kerékpárral….
Tokaj, 2017. március 14.
Szakmai kísérők: Fakla Ida, Kovács Mária, Vágner István és Pataki Zsolt
