Szerencsi Szakképzési Centrum Tokaji Ferenc Technikum, Szakgimnázium és Gimnázium

Dankó József: Komplex természettudományos tehetséggondozás a Tokaji Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégiumban

Az intézmény

Komplex természettudományos tehetséggondozó műhelyünk iskolánk, a tokaji Tokaji Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium keretei között működik. Intézményünk térségünk meghatározó szellemi és módszertani központjának számít. Hazai és nemzetközi elismertségnek örvend (ECDL informatikai vizsgaközpont, ECL nyelvvizsgahely, nemzetközi hírű környezeti nevelés, örökös ökoiskola, kiterjedt nemzetközi kapcsolatok, hazai és nemzetközi projektekben betöltött aktív szerep stb.). Sikereink egyik oka a tartalmi és minőségi munka. Sikerült megteremtenünk az állandó megújulás készségével rendelkező, jövőre koncentráló, távlatokban gondolkodó és távlatokat teremtő intézményt.

Sikereink másik oka kétségtelenül az, hogy nemzetközi viszonylatban is páratlan környezetben épült fel építészetileg egyedi alkotásnak minősülő iskolaépületünk, amely mindenben megfelel a XXŐ. század eleji nevelő-oktató munka feltételeinek. 

 Pedagógiai programunk meghatározó eleme a tehetséggondozás. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tehetségfejlesztő Hálózat bázisintézménye vagyunk. Iskolánk egyben akkreditált kiváló tehetségpont. Tehetségpontként és bázisintézményként szorosan együttműködünk a tokaji nevelési tanácsadóval, térségünk és beiskolázási körzetünk általános iskoláival és azokkal a felsőoktatási intézményekkel, ahová tehetséges tanulóinkat orientáljuk. Igen fontos szerepkörünk, hogy összeköttetést jelentünk az alapfok és a felsőoktatási intézmények között. Az általános iskolában azonosított tehetségeket fogadjuk, továbbfejlesztjük és a felsőoktatási intézmények felé orientáljuk, karrierjüket követjük.

Térségi konferenciák és bemutató foglalkozások szervezésével közkincscsé tesszük azokat a szakmai és módszertani tapasztalatainkat, amelyeket a komplex természettudományos tehetségfejlesztés, a projektoktatás, a nemzetközi projektek szervezése és vezetése, illetve az alap-, közép-, és felsőfokú intézmények együttműködéseinek lehetőségei területén szereztünk.

Nemzetközi kapcsolataink is segítik a jövőorientáltságot, a széles perspektívájú látásmódot, a világra nyitottságot. Élen járunk az új módszerek alkalmazásában (kompetenciaalapú oktatás, projektoktatás, projektérettségi) és a gyakorlatorientált képzésben (laborgyakorlatok, terepgyakorlatok, szaktáborok, mérések és megfigyelések, ŐKT-alkalmazás stb.). Önfejlesztő iskolaként belső továbbképzés keretén belül és a felsőoktatási intézmények által szervezett továbbképzéseken folyamatosan fejlesztjük szakmai és módszertani kultúránkat. 

 

Komplex természettudományos tehetséggondozó műhelyünk 

Komplex természettudományos tehetséggondozó műhelyünk nagy múltra tekint vissza, bár ilyen néven csak 2004 óta működik. Előtte főleg tanulmányi és szakmai versenyekre készítettük fel tanulóinkat, illetve kedvező adottságainkat kihasználva magas szintű természettudományos oktatást végeztünk (biológia tagozat, egyedi tantervű biológiai oktatás, környezetvédelmi nevelés és szakképzés, biológus táborok, környezetvédelmi projektek). Eredményeink jelentősek voltak (Kitaibel Pál természetismereti verseny többszöri megnyerése, környezeti nevelési mintaiskola, energiatakarékos iskola), de környezetvédelmi szakközépiskolai oktatásunk, a négy országot tömörítő nemzetközi környezetvédelmi projektünk is igényli a magas szintű természettudományos alapokat és a komplex szemléletet.

Mi is keserűen tapasztaltuk a természettudományos tárgyak oktatásának jelentős térvesztését (óraszámcsökkentés) és presztízsének hanyatlását. Nem véletlen, hogy oktatásfejlesztésünk egyik fő célja lett a természettudományos, a környezeti és az újabb technikai ismeretek és készségek egy csomagban történő fejlesztése. Ezért szerveztünk és szervezünk azóta is komplex természettudományos tehetséggondozó műhelyt és szaktábort. Tevékenységünket szervezetté és dokumentálttá tettük. Csatlakoztunk a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tehetségfejlesztő Hálózathoz. Munkánkat anyagilag is támogatta a Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Közoktatásáért Közalapítvány. Eredményeink, sikereink hamar jelentkeztek. A tehetséggondozás bázisintézményévé és tehetségponttá váltunk. Együttműködünk a Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Karával és a Gépészmérnöki és Informatikai Karával, az Eszterházy Károly Főiskolával és a Károly Róbert Főiskolával. Ezekbe a felsőoktatási intézményekbe és a Debreceni Egyetemre orientáljuk a természettudományos műhelyünkben továbbfejlesztett tehetséges tanulóinkat.

A tehetséggondozó műhely foglalkozásait minden év októberében indítjuk, és a következő év júniusában zárjuk. Heti egy alkalommal tartunk 2-3 órás foglalkozásokat. A műhely munkájába kezdetben bevontuk közvetlen környezetünk általános iskoláinak tanulóit (Tokaj, Bodrogkeresztúr, Tarcal, Bodrogkisfalud, Tiszanagyfalu, Rakamaz) és iskolánk azonosított tehetségeit. Ma már a Tokaj és Térsége Tehetségsegítő Tanács (TTTST) tehetségpontjaiból (Tokaj, Tarcal, Rakamaz, Tiszanagyfalu, Gávavencsellő) várjuk a tehetségígéreteket. A tehetséges tanulók kiválasztása a Tokaji Kistérségben működő nevelési tanácsadó mérései és a kollégák jelzése alapján történik. Fontos szempont az egyéni érdeklődés és a motiváltság. Kezdetektől fogva a komplexitásra törekszünk és erőteljesen érvényesítjük a gyakorlatorientáltságot. A foglalkozások témaköreit, tematikáját a tanulókkal közösen választjuk. Egyéni és csoportos projekteket futtatunk. A legeredményesebbeket és a leglátványosabbakat bemutató foglalkozásokon és nyilvános prezentációkon mutatják be a tanulók és mentoraik, a tehetséggondozó műhely vezetőtanárai. A bemutató foglalkozásokra meghívjuk a Tokaji Kistérség általános iskoláit, a megye középiskoláit, az érdeklődő intézményeket és pedagógusokat. Eddig minden évben egy-két alkalommal a bemutató foglalkozásokhoz kapcsolódóan térségi szintű szakmai tanácskozást szerveztünk. (A bemutató foglalkozásokat és szakmai konferenciákat digitálisan rögzítettük. Ezt az anyagot átadtuk a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai, Szakmai és Szolgáltató Intézetnek.)

Témaköreink kezdetben kapcsolódtak iskolánk helyi érték moduljához. Ennek keretén belül Tokaj és környéke természeti értékeit ismerték meg a műhelyben résztvevő tanulók a természettudományos tárgyak (biológia, kémia, földrajz, fizika) idevonatkozó ismeretanyagának komplex feldolgozásaival. A későbbiekben a globális éghajlatváltozás témakörét vizsgáltuk komplex természettudományos alapon. Ezzel a projektünkkel kapcsolódtunk az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet integrált természettudományi mintaprojektéhez is. Igen sikeresen zárult az „ENERGŐA” – Korunk nagy kihívásának értelmezése, bemutatása a komplex természettudományos tehetségfejlesztés területén címő projektünk. Az ENERGŐA témaköréhez kapcsoltuk a műhely tematikáját (az energia fogalma, értelmezése; az energia fizikai, biológia, kémia értelmezése; az energiahordozók; az energiafelhasználás környezeti hatásai; geológiai folyamatok energiája; az energiaválság; kémiai, fizikai, biológiai kísérletek az energia témaköréből), a bemutató foglalkozásokat és a térségi szakmai konferenciákat. Ezeken a konferenciákon a Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Karának, Gépészmérnöki és Informatikai Karának és az Eszterházy Károly Főiskolának a professzorai szerepeltek előadóként műhelyünk vezetőtanárai mellett. 

Természetesen befogadjuk a tanulók egyéni projektötleteit, kezdeményezéseit is. Teret engedünk a KUTDŐÁK mozgalomba bekapcsolódott tanulók és a különböző versenyeken és pályázatokon indulóknak. Ők a vezetőtanárok mentorálásával készülnek, eredményeiket a bemutató foglalkozásokon, prezentációkon a szakmai zsűri vagy a közönség elé tárhatják.

A tehetséggondozó műhelyünk teljes tevékenységét iskolánk egyik projektjeként értelmezzük (cél, megvalósítás, határidő, költségvetés, produktum). Az egész „nagy projekt” a résztvevők egyéni és csoportos projektjeiből áll össze. Minden szinten elkészül valami gyakorlati produktum (számítógépes prezentáció, végrehajtott és digitálisan rögzített kísérlet, poszter, modell stb.).

Az utóbbi években a KÖLCSÖNHATÁSOK problémakörét dolgozzuk fel komplexen, különböző aspektusokból (fizikai, kémiai, biológiai). Fontos a már meglévő ismeretek összegyűjtése, az esetleges hibák, félreértések korrigálása. Felelevenítjük ismereteinket az anyagról (fajtája, belső szerkezete, halmazatállapota stb.). Megismerkedünk a fizikai mezőkkel (mágneses, elektromos, gravitációs), létezésüket bizonyítjuk kísérletekkel. A kölcsönhatások típusai (mechanikai, termikus, mágneses, elektromos, gravitációs) esetében hasonlóan járunk el, példákat és kísérleteket hozunk és mutatunk be valamennyi kölcsönhatásra. Törekszünk a legkomplexebb megközelítésre. Például a gravitáció felismerése minden tömegmozgásban, a folyóvíz munkájában, a tengeráramlásokban, a magma feláramlásban, de a nagy skálán kialakult alakzatokban is (galaxisok, fekete lyukak, bolygók pályája stb.). Az elektromágneses kölcsönhatás felől közelítjük meg az elektromos teret, a hullámokat, minden kémiai reakcióként ismert folyamatot, de a kőzetképződést, mállást, oxidációt vagy a Föld elektromágneses terét is.

 Az „élmény, tapasztalat, tudás” alapelvet alkalmazva készítünk galvánelemet krumpliból, narancsból, almából, tojásból. Csiholunk tüzet kőkorszaki eszközökkel, kémiai reakciók – kölcsönhatások – sebességét mérjük meg a hőmérséklet függvényében. „Fényképezünk” fotoszintézissel, kémhatást mutatunk ki növényi indikátorokkal. Van lángfestés alkáli fémekkel és alkáli földfémekkel, hőtermelés kémiai reakciókkal, termitreakció, hőelvonás kémiai úton, tűz a jégben, ágyúkísérlet lőgyapottal, virtuális utazás az Univerzumban, Tejútrendszerben, Naprendszerben stb.

 Minőségi változást jelentett a műhely munkájában, hogy 2010-ben elkészült a hulladékanalitikai és környezettechnikai laboratóriumunk. A csúcstechnológiai műszerek alkalmazása tehetségígéreteink számára olyan előnyöket biztosít, amelyek elősegítik továbbfejlődésüket, megalapozhatják karrierjüket. Országos szintű konferencián és bemutató foglalkozáson igazolták tehetségeink, hogy képesek nehézfémtartalmat meghatározni atomabszorpciós spektrofotométerrel, energia tartalmat meghatározni szárazköpenyes kaloriméterrel vagy éppen megújuló energiaforrásokat – napkollektort, napelemet – bemutatni működés közben. Iskolánk jubileumi évétől, 2012-től, műhelyünk szlogenje is megváltozott: „Csúcsra a csúcstechnológiával!” Valamennyi foglalkozás, bemutató nyilvános, azon megfigyelőként, vendégként bárki részt vehet.

 A műhely segíti a taktaharkányi Apáczai Csere János Általános Iskolában folyó tehetséggondozást is (közös laborgyakorlatok, vízkémiai mérések, terepgyakorlatok). A műhelyből kikerült tanulóink országos versenyeken, a KUTDŐÁK mozgalomban és felsőoktatásban kamatoztatják tudásukat.

A nyári szünetben háromnapos komplex természettudományos szaktábort szervezünk. Itt a terepi munkára helyeződik a fő hangsúly (terepgyakorlat, mérés, megfigyelés, üzemlátogatás).

A tehetséggondozó műhely tehetségazonosító munkája, a tehetségazonosítás módszerei, elvei

Iskolánk tanárainak közel 80%-a a Debreceni Egyetemen szerezte tanári diplomáját, ezért szinte valamennyien a „debreceni iskolához” tartozónak tekintjük magunkat. Ez meghatározza tehetséggondozó munkánkat is. Az elméleti alapokat a pedagógiai és pszichológiai tanszék kutatói és oktatói teremtették meg számunkra azáltal, hogy ők tartották az „Iskolai tehetséggondozás” című akkreditált továbbképzést a tehetséggondozásba bekapcsolódott 21 kollégánknak. Az is fontos, hogy tagja vagyunk a Magyar Tehetséggondozó Társaságnak, így részt veszünk a különböző szintű tehetségkonferenciákon. Csatlakoztunk a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetségéhez, irányadónak tekintjük és elfogadjuk a Nemzeti Tehetség Program és a Nemzeti Tehetségpont ajánlásait. 

Nálunk a tehetségazonosítás összetett folyamat eredményeként valósul meg. Egyrészt a tokaji tehetséggondozó központ (nevelési tanácsadó) végez tehetségazonosítást. Ezt pszichológusok és fejlesztő pedagógusok végzik különböző mérőlapokkal, mérésekkel és vizsgálatokkal. Ezek leginkább a figyelem, a memória, a logikai képesség, a megértő gondolkodás, a problémamegoldó képesség területére terjednek ki. Természetesen sok egyéb mérést is végeznek (intelligencia, kreativitás, motiváció stb.). Az általuk szolgáltatott adatokat egészítjük ki komplex információgyűjtéssel, tantárgytesztekkel, énképvizsgálattal, a tanulási stratégiák vizsgálatával.

A tehetségazonosítás során alkalmazzuk a szakirodalomból jól ismert tehetségkoncepciókat (modelleket). Leggyakrabban a Renzulli-Mönks komplex tehetségmodell alapján dolgozunk. (A kivételes képességek, a motiváció és a kreativitás személyiségjegyek mellett a család, az iskola és a társak pozitív interakciója jelenti a tehetség megjelenését.)

Czeizel Endre 2×4+1 faktoros modellje szintén népszerű. Ő is Renzulli háromkörös modelljéből indul, de az átlagon felüli képességek körében különválasztja az általános intellektuális képességeket és a speciális mentális képességeket. A társadalmi tényezők száma is négyre módosul. A család, az iskola és a kortárscsoportok mellett hangsúlyozza a társadalom közvetlen szerepét (elvárások, lehetőségek, értékrend). Kilencedik faktorként a sors (élet-egészség faktor) jelenik meg.

A kivételes képesség faktor esetében az intellektuális, művészeti (képzőművészet, zene, irodalom), a pszichomotoros (sport, tánc, kézügyesség) és a szociális (vezetői, szervezői készség, kommunikációs képességek) összetevőket vizsgáljuk. A kreativitásnál fontos a divergens gondolkozás, az eredetiség és a könnyedség, a motivációnál a kíváncsiság, az érdeklődés, szorgalom, a kitartás, becsvágy és a teljesítménycentrikusság.

Rendszerszemlélető, komplex alkalmazásra törekszünk a tehetségek kiválasztásában. Konkrétan a komplex természettudományos műhely foglalkozásaira a következő szempontokat hangsúlyozva történik a beválogatás:

• általános intellektuális képességek (lényeglátás, problémamegoldás, emlékezet, figyelem, kreativitás);
• természettudományos tárgyakban nyújtott teljesítmények (biológia, kémia, fizika, földrajz);
• a nevelési tanácsadóból vagy a tanulók korábbi iskoláiból küldött jelentések, jellemzések;
• általános tanulmányi átlag.

A műhelyben alkalmazott módszereink

A műhely munkájához az iskola teljes felszerelését (helyiségek, laboratóriumok, számítógép- és internethasználat, vegyszerek, reagensek stb.) rendelkezésre bocsátja. A foglakozásokat iskolánk természettudományi, környezetvédelmi és a matematika-informatika munkaközösségeinek tagjai vezetik.

A korábbi évek gyakorlatának megfelelően beválogatjuk a műhely munkájába a tanulókat. 16 főben gondolkodunk, mivel minden laboratóriumunkban ennyi munkaállomás van. 

A tanulókat a Tokaji Kistérség, a TTTST működési területe és a szűkebb beiskolázási körzetünk általános iskoláiból és saját diákjainkból válogatjuk az előző fejezetben részletesen felvázolt módon. A műhely témaköreit, tematikáját a tanulókkal megbeszéljük, azokról közösen döntünk. A választott témakör, problémakör értelmezése, bemutatása, tanítása interdiszciplinárisan, holisztikus módszerekkel, a természettudományos tantárgyak (biológia, kémia, földrajz, fizika) idevonatkozó ismeretanyagának komplex feldolgozásával történik. Módszertani szempontokból a már szintén beváltakat – élmény, tapasztalat, tudás – részesítjük előnyben. Gyakorlatorientáltság és a projektmódszer alkalmazása a meghatározó. Az iskolánkban sikeresen folytatott kompetenciaalapú oktatás teret kap a műhelyben is. A kereszttantervi kompetenciák (módszertani, kommunikációs, intellektuális, személyes és társas) fejlesztése kerül előtérbe. Tapasztalatból tudjuk, hogy a komplex természettudományos tehetséggondozás és a gyakorlatorientált oktatás számára a kereszttantervi módszertani kompetenciák (megfigyelés, mérés, kísérlet, stratégiai tervezés, ŐKT-alkalmazás) jelentik az egyik járható utat, de a kitörési pontot is.

Tanulóinkat nagyobbrészt hátrányos helyzetű kistérségből kapjuk. A kedvezőtlen szociokulturális háttér negatív hatásait csökkentjük, mivel az általunk használt módszerek az EU-ban általánosan alkalmazottak. Sok országban (pl. Hollandia, Ausztria) ezt használják a hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatásához, de a tehetségek helyzetbe hozásához is. Kapcsolódik a kompetenciaalapú oktatáshoz, kreativitáson és kooperáción alapszik, kiemelt szerep jut a kulcskompetenciáknak (kommunikáció, ŐKT), de megfelel a jelenlegi oktatáspolitikai szemléletnek és elvárásnak is.

Feltétlen alkalmazzuk a projektmódszert. Nagyban számítunk a tanulók önálló munkájára és aktivitására. Az elvégzett munkáról prezentáció keretén belül számolnak be a nagyközönség (szaktanáraink, osztályfőnökük, igazgatóik, iskolatársaik stb.) előtt, mivel bemutató foglakozásokat is tartunk. A foglakozások sorát ismerkedéssel, csoportdinamikai játékokkal kezdjük. Megbeszéljük a tematikát, a követelményeket és az elvárásokat. A projektmódszer elmélete és gyakorlata című egység a módszert esetleg még nem ismerő tanulók felkészítését szolgálja. A választott témát kis csoportokban és önállóan dolgozzák fel a tanulók. Valamennyi témakört a legkomplexebben, a kapcsolódó természettudományos ismeretek koncentrációjával végezzük. Az adatgyűjtéshez, rendszerezéséhez igénybe vesszük a legkorszerűbb ismerethordozókat. A prezentáció módszerét a csoportok vagy az egyes személyek szabadon választhatják meg (projektorral, írásvetítővel, poszterkészítéssel stb.). A feldolgozott résztémákat folyamatosan ellenőrizzük, az eredményeket megbeszéljük, sort kerítünk önellenőrzésre, önértékelésre is. A projekt zárása nem ér véget a prezentációval. Várunk minden résztvevőtől egy SWOT-analízist az egész évi munkáról, illetve készítünk kérdőíves felmérést is. Ezt a tanulókon kívül elkészítik a foglalkozásvezető tanárok is. A műhely munkájába bevont tanárok 3-4 tanuló mentoraként segítő, tanácsadó szerepet is betöltenek.

Eredménynek tekintjük, ha nincs lemorzsolódás, a tanulók részt vesznek a foglalkozások legalább 85-90%-án. A résztvevők jártasságot szereznek a projektoktatásban. Komplex természettudományos alapokon, holisztikus módszerekkel ismerkednek meg valamelyik tudományos témakörrel. Teamekben dolgoznak, fejlődik a kommunikációs készségük, jártasságot szereznek a digitális technika alkalmazásában. Az eredményekről tájékozódhatunk az ellenőrzések alkalmával, a prezentáción, a bemutató foglalkozáson, az elkészült projektmunkák értékelésekor és elemzésekor.

A tehetséggondozó munkába bevont tanulók jellemzése 

A tehetséggondozásba bevont tanulókat vagy a pszichológusok, vagy a szaktanárok jelzése alapján vizsgáljuk meg. Fontosnak tartjuk a képességeket, különösen a természettudományok valamelyik területén megnyilvánulókat. Szükséges a motiváltság, de ezt könnyen elérjük a gyakorlatorientáltsággal. Eddig még mindig bevált, ha sok kísérletet csináltattunk (pl. látványos kémiai kísérletek), a laboreszközöket, a műszereket a tanulók önállóan és szabadon használhatják, laptopot kapnak kölcsön az önálló munkához. Fontos, hogy tudjanak kisebb, nagyobb csoportban dolgozni, de egyéni teljesítményt is kell nyújtaniuk. A kommunikációkészség szintén lényeges (csoportmunka, előadás, prezentáció). A kreativitás is alapfeltétel, az önálló munkát, a problémák önálló megoldását is elvárjuk a résztvevőktől. A tartós figyelem, a jó memória, a logikus gondolkodás sokat segít a tehetségígéreteknek. Vállalniuk kell a többletterhelést, a foglalkozásokon, bemutató foglalkozásokon, prezentációkon való részvételt, az értékelést és a minősítést.

Feltétlen szólnunk kell arról is, hogy sikeres munkánkhoz óriási segítséget jelent az innovatív, támogató és kreatív iskolavezetésünk, valamint nevelőtestületünk pozitív hozzáállása. De nagy segítség az általunk létrehozott és vezetett Tokaj és Térsége Tehetségsegítő Tanács is. Hasonlóan sokat segítenek a magyar tehetséggondozás kiemelkedő személyiségeihez fűződő személyes és jó kapcsolatunk. Szeretnénk külön kiemelni és megköszönni a Borsod-AbaújZemplén Megye Közoktatásáért Közalapítvány, az Oktatásért Közalapítvány, az NTP-OKA, az NTP-KTMK, TÁMOP pályázatok anyagi támogatását!

---

Kelet-Magyarországi Tehetségfejlesztő Konferencia 2017