Szerencsi Szakképzési Centrum Tokaji Ferenc Technikum, Szakgimnázium és Gimnázium

Iskolánk 2013 tavaszán Comenius Iskolai Együttműködések pályázatot nyert, melyet az Egész Életen Át Tartó Tanulás Program keretében az Európai Unió támogat, hazánkban pedig a TEMPUS Közalapítvány koordinál. A pályázat címe: „Facing the climate changes in the 21st century” (13/0030-C/1121) és összesen öt ország vesz részt benne: Magyarország (koordinátor), Törökország, Románia, Bulgária és Portugália. A pályázat során kötelező 24 mobilitás első 6 mobilitásának megvalósítására 2014. február 22. és 2014. március 01. között a törökországi Samsunban került sor.

A résztvevő diákok Kovács Enikő, Pózer Erik és Varga Bianka 11. C osztályos tanulók, a kísérőtanárok pedig Derecskeiné Nagy Mária, Derecskei Sándor és Pataki Zsolt voltak. A projekthét témája: „A klímaváltozás hatásai a mezőgazdaságra” volt. A szakmai elemek mellett a pályázati projekt megvalósítása során kiemelt hangsúlyt kell fektetni egymás kultúrájának a megismerésére, amely kiterjed a helyi szokásokon keresztül, az étkezési különbségekre, nemzeti-hagyományos énekekre, táncokra, valamint az építészeti és tájképi örökség megismerésére. Összesen 7 napot töltöttünk a Fekete-tenger menti kikötővárosban, ahová vasárnap este érkeztünk meg. Magyarországi szemmel nézve kicsit szokatlan volt a közel 1.5 milliós város, ahol a reptéren szívélyes fogadtatásban részesültünk a helyi tanárok és diákok által. A szállásunk az egyik belvárosi tanár-hotelben volt, mely szinte kizárólag csak a közoktatásban résztvevő tanárok szállásául szolgált.

A projekt szakmai tevékenységei a hét első munkanapján kezdődtek, így hétfő reggel az iskolaudvaron a helyi tanárok és diákok köszöntése, valamint török népviseletbe öltözött lányok néptánca várt minket. A rövid megnyitó után a bemutatkozás következett, természetesen angol nyelven, hiszen a projekt munkanyelve is ez volt egész héten. A portugál, bolgár, román, török és magyar résztvevők bemutatták az iskoláikat és a diákok is megismerték egymást. A délelőtt folyamán körbevezettek minket a török iskolában, délután pedig az állatorvosi és állategészségügyi állomások laboratóriumait tekintettük meg, amely egyben az ottani diákok szakmai gyakorlóhelyeiként is funkcionálnak. A szinte minden napra kötelező kulturális program részeként az Amazon faluba látogattunk el, közvetlen a Fekete-tenger partján. A vacsora a város egyik legmagasabb pontján lévő étteremben történt, ahonnan gyönyörű kilátás nyílt Samsunra és a tengerre.

A szakmai program egyik igen fontos állomása volt a keddi program, hiszen itt egy olyan konferencián vettünk részt, ahol a diákok előadták a már előre elkészített prezentációikat, amik tartalmazták a globális felmelegedés hatásait a saját országukban, és a lehetséges alkalmazkodást a szélsőséges időjárási viszonyokhoz. Meghallgattuk Tekin Kara professzor úr előadását, valamint a helyi igazgató és a koordinátorok beszédeit is. A reggel 9.00-tól egészen délután 18.00-ig tartó program kiváló összefoglalója volt a 2013 szeptemberétől a partnerintézményekben otthon, heti rendszerességű Comenius órákon folyó szakmai munkának, hiszen a pályázat során megvalósuló mobilitások egyik szakmai feladata a mobilitások közötti szakmai munka disszeminációja. A nap hatalmas hozadéka a szakmaiságon túl az volt, hogy az angol nyelvi szinten folyó előadások során a diákok szakmai szakszókincse is nagy mértékben fejlődhetett. Este, vacsora után pedig Mehmed Gülcan tanár úr rövid városnéző túrát tartott nekünk.

A harmadik napon buszos szakmai terepgyakorlatra indultunk a Kizilirmik nevű folyó fekete-tengeri deltavidékére, ahol a madárrezervátum igazgatója bemutatta a helyi állatvilágot, és koordinátoraink kikérték a véleményét az éghajlatváltozás hatásairól a deltavidékre, valamint az aktív természetvédelmi tevékenységre. A deltavidéken tett látogatás fontos állomása volt a projekt szakmai megvalósításának, hiszen itt olyan természeti jelenségeket láthattunk a saját szemünkkel, amelyek itthon, Magyarországon szinte csak mutatóban, vagy még úgysem érhetőek el. A biológusnak igazi csodahely ez a ramsari terület. Este egy samsuni étteremben vacsoráztunk, ezután pedig egy török népzenei előadással egybekötött teázáson vettünk részt, ahol betekintést nyertünk a török zenei és tánchagyományokba.

A csütörtöki napot a török kultúra és a helyi történelem megismerésére szántuk. Ismét buszra szálltunk és Amasyába mentünk, ami egy hegyekkel körülvett gyönyörű város. Az idegenvezető elmesélte a településről szóló legendákat. Megtekintettünk a természettudományi, valamint egy régen orvosi szanatóriumként működő múzeumot, az egykori római kori vízvezeték mellett megtalálható Szerelmesek Múzeumát (olyan, mint Londonban a Madame Tussauds panoptikuma) és a Helytörténeti Múzeumot. Este a török diákok vezetésével Samsunban kerestük fel a helyi látnivalókat és megkóstoltuk a hagyományos török kávékat.

A pénteki nap a heti szakmai munka összegzésének, a tanulságok levonásának és a jövőre vonatkozó szakmai javaslatok megfogalmazásának az időpontja volt. Az utolsó napon a résztvevő 5 ország diákjaival 3 vegyes csoportot alkotva posztereket készítettünk a felmelegedés pozitív és negatív hatásairól a héten szerzett tapasztalatok alapján. Majd mindhárom csoportból a magyar diákok álltak ki és mutatták be az elkészített munkákat, természetesen angol nyelven. Dicséret illeti őket, hiszen egész héten a vállukon cipelték a szakmai munka irányításának, a szummatív tanulságok feltérképezésének és angol nyelvű megfogalmazásának a terhét, amely egyben kiváló erőpróbája volt annak, hogy idegen környezetben a lehető legtökéletesebb szakmai munkát kell végezni. Ezt majd nagyon jól fogják tudni kamatoztatni a jövőbeli szakmai munkájuk során (orvosi és gyógyszerészi pálya), ami a pályázati mobilitás környezetvédelmi aspektusa mellett az egyik legfontosabb hozadék. Egy utolsó, hagyományos teázás után megtörtént a hét lezárása és a partnerországok résztvevői elbúcsúztak egymástól.

Összességében a projekthét sikeresen zárult, megismertük Törökország kultúráját, gyakoroltuk az idegen nyelvet és nem utolsósorban újabb barátságok is szövődtek.

Varga Bianka 11. C osztályos tanuló Derecskeiné Nagy Mária és Pataki Zsolt kísérőtanárok

Comenius Iskolai Együttműködések pályázat 2013-2015

BULGÁRIAI MOBILITÁS

Iskolánk 2013 tavaszán Comenius Iskolai Együttműködések pályázatot nyert, melyet az Egész Életen Át Tartó Tanulás Program keretében az Európai Unió támogat, hazánkban pedig a TEMPUS Közalapítvány koordinál. A pályázat címe: „Facing the climate changes in the 21st century” (13/0030-C/1121) és összesen öt ország vesz részt benne: Magyarország (koordinátor), Törökország, Románia, Bulgária és Portugália. A pályázat során kötelező 24 mobilitás közül a 7-14. mobilitásának megvalósítására 2014. március 15. és 2014. március 23. között a bulgáriai Chirpanban került sor.

2014 márciusában lezajlott a Comenius pályázat második utazása, melynek helyszíne Bulgária volt. A pályázat keretei között 5 napot töltött el az ország középső részén a 8 fős csapat, Szántó Vivien, Szűcs Eszter, Tóth Boglárka, Soltész Regina, Gyúró Gellért, Kiss Zoltán és kísérőtanáraink, Derecskei Sándor és Pataki Zsolt. A pályázat témája a 21. század klímaváltozása a mezőgazdaságban.

A hiedelmekkel ellentétben kényelmesen telt a buszos út, mely Románián keresztül vezetett a Plovdiv és Stara Zagora között található Csirpan városába, amely mintegy 15 ezer lakossal rendelkező kisváros és térségi központ.

Hétfői napon megismerhettük a helyi iskolát, ahol a többi tagország is bemutatta az oktatási intézményét és rendszerét. Délután a város nevezetességeit tekintettük meg, így a helyi születésű nemzeti költő, Peyo Yavorov emlékmúzeumot és a nemzetközileg is elismert festő, Nikola Manev galériáját.

Kedden a Balkán hegységben található Sipka-tetőn tapasztalhattuk meg a hegység éghajlati és vízválasztó szerepét, mely élesen különíti el a mediterrán, és a mérsékelten száraz kontinentális éghajlatot. A nap folyamán az etari etnográfiai múzeumfalut látogattuk meg, betekintést nyerve a bolgár építészeti és kulturális hagyományokba. A skanzenszerű múzeum megtekintését bátran ajánljuk minden Bulgáriába utazónak.

A következő nap a polgármesteri hivatalban látogatást tettünk a polgármester asszonynál, majd a városháza konferenciatermében minden résztvevő ország diákjai bemutatták saját készítésű, klímaváltozásról szóló előadásukat. A téma folytatásaként nemzetközi csoportokban folytattuk a munkát, mellyel játékosan mutattuk be elképzeléseinket a klímaváltozás megakadályozásáról. A nap végén a nemzetközi kapcsolatokkal, így magyarral is rendelkező Mezőgazdasági Kutatóállomás gyapotültetvényét és meteorológiai állomását nézhettük meg.

A búcsúnapot megelőzve a helyi nagyvárosba, Plovdivba látogattunk el, hogy megismerjük a több ezer éves város történelmét az érdekességekben gazdag óvárosán keresztül, s természetesen a világszínvonalú rózsakertészetről is új ismeretekkel gyarapodtunk.

Az élményekben gazdag projekthetet lezárva a diákok ismét csoportokban összegezték a hét során tapasztaltakat, majd az este búcsúműsoraként az országok hagyományos népzenei produkciókat mutattak be. Magyarország képviseletében a „Tavaszi szél vizet áraszt” népdalt adtuk elő magyar és angol nyelven, mely tökéletesen illeszkedett a márciushoz képest gyönyörű időt hozó tavaszi időjáráshoz.

Derecskei Sándor és Pataki Zsolt kísérőtanárok

Comenius Tokaji Mobilitás a TFG-ben 2014. szeptember 29.-október 04. között

Iskolánk 2013 tavaszán Comenius Iskolai Együttműködések pályázatot nyert, melyet az Egész Életen Át Tartó Tanulás Program keretében az Európai Unió támogat, hazánkban pedig a Tempus Közalapítvány koordinál. A pályázat címe „Facing the climate changes in the 21st century” és összesen öt ország vesz részt benne: Magyarország (koordinátor), Portugália, Törökország, Bulgária és végül, de nem utolsó sorban Románia. A pályázat során a következő célállomás Tokaj volt, ahol a projekthét 2014. szeptember 29. és 2014. október 04. között került megrendezésre.

2014 szeptemberében lezajlott a Comenius pályázat harmadik utazása, melynek helyszíne Magyarország volt. A pályázat keretei között 6 napot töltöttek el a projektben résztvevő országok képviselői Tokajban. A résztvevő magyar diákok: Bodnár Bella Rebeka; Csécsi Eszter; Csoma Gabriella; Csoma Zoltán; Drótár Patrícia; Gyúró Gellért; Hubert Fruzsina; Kiss Zoltán; Kovács Anita; Kovács Bianka Dorottya; Kovács Enikő; Leskó Melissza; Pózer Erik Tamás; Soltész Regina; Stomp Balázs; Szántó Vivien; Szűcs Eszter; Szűcs Dóra; Tóth Boglárka; Varga Bianka, valamint tanáraink Derecskei Sándor, Derecskeiné Nagy Mária, Pataki Zsolt és Patakiné Litva Boglárka. A találkozó altémája: Klímaváltozás az országomban/régiómban.

A vendégek hétfő este érkeztek meg városunkba, ahol a szállásadók várták őket. A portugál, valamint a román diákokat magyar családoknál helyeztük el, kísérőtanáraikat, illetve a bolgár és török vendégeinket a Tokaji Hotelben.

A projekt szakmai programjai kedd reggel kezdődtek a Tokaji Ferenc Gimnázium megismerésével, ahol Molnárné Tóth Erika igazgatónő köszöntött mindenkit, miközben magyar népviseletbe öltözött diáklányok szőlővel és pogácsával kínálták a jelenlévőket. Ezek után körbevezettük iskolánkban a résztvevőket. A szakmai kirándulás első megállóhelye Demjén volt, ahol meglátogattuk az Egri Korona Borházat. Itt dr. Rácz László professzor úr előadásában bemutatta az egri régió borászatát és kifejtette a 21. századi kihívásokat a klímaváltozás tükrében. Ezek után az Eszterházy Károly Főiskolára mentünk és megnéztük a „Varázstorony” nevezetű épületrészt. A következő állomás az egri vár volt, amely minden vendégnek tetszett. A nemrég felújított belvárost a vendégek szabadprogram keretei között ismerhették meg alaposabban.

Szerdán lehetőségünk volt jobban megismerkedni a Tokaji borvidékkel. Utazásunk első állomása a tarcali borászati kutatóközpont volt, ahol betekintést nyertünk az intézet mindennapjaiba, Dr. Bihari Zoltán vezetésével próbaszüretet végeztünk.

Második állomásunk a mádi Szent-Tamás dűlő volt. Ott idegenvezetőnk részletesen elmondta a terület történetét, valamint a klímaváltozás által bekövetkezett problémákat és a kezdeti megoldásokat. Ez a szakmai terepgyakorlat nagyon hasznos volt a probléma megismerése szempontjából, mert szemmel láthatóvá váltak az addig csak tankönyvekből tanult dolgok. Majd tettünk egy sétát a községben és megcsodáltuk a zsinagógát. A délután folyamán elhagytuk Mádot és megérkeztünk Vizsolyba, ahol a helyi mézmúzeumban Molnár Gergő mesterméhész tartott előadást a méhészet és a klímaváltozás kapcsolatáról. Mint kiderült, a változások fenyegetik ezt az iparágat is, mert a méhek nehezen tudnak alkalmazkodni, valamint a virágzási időszak lerövidül vagy kitolódik. Sajnos az időjárás viszontagságai miatt nem tudtuk olyan tüzetesen megvizsgálni a Boldogkőváraljai várat, ahogy szerettük volna.

A csütörtöki nap szakmai szempontból igen fontos volt. Az iskola hátsó aulájában vegyes csoportokban dolgozva angol nyelvű prezentációkat készítettünk az előző két nap eseményei alapján. A projektmunka Dr. Mika János klimatológus professzor színvonalas előadásáig tartott, amelynek színhelye a hátsó aula volt. Előadásából rengeteg információval gazdagodtunk a klímaváltozás okairól, hatásairól és következményeiről. A munka a délután folyamán tovább zajlott. Végeztével lehetőséget adtunk vendégeinknek arra, hogy bepillantsanak az iskola társadalmi életébe azáltal, hogy meghívtuk őket a tollaslabda maratonira.

A pénteki nap volt az egész projekthét legfontosabb napja, mert ekkor tartottuk meg a szakmai konferenciát. Délben kezdődtek az előadások a már elkészített prezentációkból. Minden csapat jól teljesített, előadásaik színesek, lényegre törőek és érdekesek voltak.

A portugál diákok külön kémiai kísérlettel készültek azt prezentálva, miként változik az óceánok szén-dioxid megkötő képessége a felmelegedés hatására. A diákok után vendégelőadók vették át a mikrofont: Bihari Ákos a szőlészetről, Katherine Chapman a Tokaj-hegyaljai termelői piacról beszélt. Öt órától táncházat tartottunk a hátsó aulában, ahol vendégeink megismerkedhettek és elsajátíthatták a hagyományos magyar néptáncot. Később a portugál diákok zenés produkciót adtak elő a szüreti fesztiválon nem csekély közönség előtt, nagy sikert aratva.

Az utolsó nap a kollégium ebédlőjében egy játékos vetélkedőn folytatódott a csapatkovácsolás, melynek témája a környezetvédelem volt. Délután az a megtiszteltetés érte a projekt résztvevőit, hogy felvonulhattak a szüreti fesztiválon. Nagyon hálásak vagyunk a lehetőségért és örülünk, hogy részt vehettünk ezen a kulturális eseményen.

Összességében ez a hét nagyon tanulságos volt; új dolgokat tanultunk, használtuk angol nyelvtudásunkat, más szemszögből láttuk vidékünket, ápoltuk a nemzetközi kapcsolatokat és új barátságokat kötöttünk.

Kovács Enikő 12. C

A TFG-ből 8 diák és 4 tanár vágott neki a majdnem ezer kilométeres útnak a romániai Macinba április vége felé. Két nap alatt sikerült megtennünk a Kárpátokon át vezető utat a Duna-parti kisvárosba, mely kb. 100 kilométerre fekszik a Fekete-tengertől.

Diákjaink házigazda családoknál kaptak elhelyezést portugál diákokkal együtt, a négy vendég nemzet – bulgár, magyar, portugál, török - tanárai pedig egy kényelmes szállodában lakhattak.

Öt nemzet – öt iskola diákjai és tanárai találkoztak a Comenius projekt keretében, hogy környezeti problémákról és lehetséges megoldásukról tartsanak megbeszélést.

Hétfőn reggel a helyi művelődési házban volt a projekt hivatalos megnyitó ünnepsége, ahol a házigazdák színes kulturális műsorral köszöntöttek minket, majd személyesen üdvözöltek minden vendég diákot és tanárt. Délután minden nemzet bemutatta néptánc és népdal programját – nagy sikerrel - az étkezéseink helyszínéül szolgáló étteremben. A szakmai munka kedden kezdődött. Az önkormányzat előadótermében hallgathattunk meg a környezeti problémák történeti hátterével és az emberi tevékenység által okozott környezeti károkkal és ezek lehetséges megoldásával kapcsolatos előadásokat – angol nyelven. Az előadások után tesztet töltöttünk ki és csoportmunkában problémamegoldó tevékenységben vettünk részt – az előadásokkal kapcsolatban. A résztvevő diákok egy közös újságot szerkesztettek, melyben mindegyik nemzet beszámolt az őket sújtó legjellemzőbb természeti katasztrófákról, melyek a környezeti változások számlájára írhatók, valamint környezettel kapcsolatos nemzeti legendákat gyűjtöttünk és angol – nemzeti nyelvű szótárat készítettünk az országainkra legjellemzőbb környezetvédelmi szakkifejezésekből. Alkalmunk volt meglátogatni egy sziklás környezetvédelmi területet Macin közelében, ahol néhány órás hegymászásra is sor került. A közeli Tulcsában meglátogattuk a Duna-delta növény- és állatvilágáról, valamint a delta településtörténetéről szóló kiállítást. A tanárokat fogadta a területi oktatási biztos is.

Mivel a projekt céljai között szerepel a különböző nemzetek, kultúrájának megismerése, ezek tisztelete, tolerálása is, vendéglátóink elvittek minket egy férfi és egy női ortodox kolostorba, ahol megismerkedhettünk az ortodox keresztény vallással és művészettel.

Természetesen végig a projekt folyamán a munkanyelv az angol volt. Diákjaink ezen a területen is jól megállták helyüket. Amikor a helyi programokon nem angol nyelven kaptunk tájékoztatást, a helyi iskola néhány diákja volt a program tolmácsa.

Az ellátás mindig finom és bőséges volt, az iskolai programokon mindig házi süteményeket kaptunk.

Tanulóink sok élménnyel gazdagodtak a mindig udvarias és figyelmes vendéglátó családoknál eltöltött majdnem egy hét alatt.

Összességében kellemes, hasznos és változatos programban volt részünk, melyet gyakran hűvös és szeles időjárás kísért.

Derecskei Sándor projekt koordinátor

It was eight Hungarian students and four teachers who set off the long – nearly 1000km – journey to Macin, Romania. It took two days to get there as we needed a night break. We arrived at our destination late evening on Sunday. Macin is a nice, little town on the Danube bank 100km from the Black Sea. Our students were accommodated at Romanian host families together with Portuguese students. All the teachers of the four participant-nations – Bulgarians, Hungarians, Portuguese and Turkish – were booked into a small, comfortable hotel. The students and teachers of the five nations met in Macin to discuss environmental problems and their possible solutions.

The opening ceremony of the event was held in the local leisure centre where our host students entertained us with national folk programme and greeted each foreign student and teacher by person. On the same evening, each country presented its cultural programme – with great success.

The professional part of the project started on Tuesday and contained various activities such as lectures on the historic background of the environmental changes, the environmental problems caused by human activities and possible solutions. A lecture based test also was to be answered. We also carried out an activity of identifying and getting aware of environmental changes and possible solutions in team work. The students created a single issue of a journal concerning the natural disasters our nations had to cope with in the previous years. The issue also incorporated environment-related legends of the five nations and lists of expressions of characteristic vocabulary. We also had a chance to visit a nearby environmental protection area in the Macin mountains - a rocky scene - and do rock climbing. A visit to the nearby city of Tulcea was also part of our professional programme, where we took a guided walk in the local museum dedicated to the natural and social features of the old Danube river. We could see there how rich the flora and fauna of the Danube delta is and how long it was inhabited by different tribes and nations. The teachers were invited by the head of the educational district in his office where he greeted us. One of the aims of the Comenius projects is to get the participants aware of how diverse yet closely related their cultures and richly interwoven with commonly shared traditions and so tolerance must be a natural phenomenon among us. That is why we were taken to a male and a female monastery to get acquainted with the orthodox Christian religion and art.

Of course the language of communication was English throughout the event and where the locals could not share it in the course of the event some host students took the lion’s share in translation.

Our students enjoyed staying at their student-counterparts and could get a lot of experience. We all enjoyed the polite, attentive attitude of our hosts and the always abundant catering.

A Comenius programról régebben annyit tudtam, hogy ez egy remek pályázati program, ahol a diákok egész Európába eljuthatnak, és közben gyakorolhatják az angol nyelvet. Ez a program az ökológiáról, a bennünket érintő klímaváltozásról szólt. Engem és néhány iskolatársamat az a szerencse ért, hogy a Comenius program keretein belül ellátogathattunk Portugáliába. Hat diák Csécsi Eszter, Pózer Erik, Szűcs Eszter, Hubert Fruzsina, Szénási Tibor, Csoma Gabriella és négy kísérőtanár Derecskei Sándor, Patakiné Litva Boglárka, Pataki Zsolt, Molnárné Tóth Erika igazgatónő vett részt ezen a mobilitáson. Az indulásunk időpontja 2015.május 23. volt. A repülő út Lisszabonig picit hosszú és fárasztó volt, de gyorsan eltelt. Mikor a fővárosba érkeztünk már éjszaka volt, így aznap nézelődésre nem maradt időnk. Másnap reggel, amikor kimentünk a fővárost megnézni, akkor döbbentünk rá, hogy milyen gyönyörű és kulturális látnivalókban gazdag ország Portugália. Az épületek, az illatok, az emberek, az óceán mind megannyi érdekességgel szolgált számunkra. Nekem személy szerint nagyon tetszett ez a város. Az első projektes napunkon repültünk Lisszabonból Faroba. A vendéglátó város által biztosított busszal jöttek ki értünk a repülőtérre. Mikor a hotelhez értünk, akkor már ott vártak minket a családok, akiknél egy hétig laktunk. Ezen a napon volt a projekt nyitó ünnepsége. A vendéglátó (Sao Brás de Alportel) diákok néptáncbemutatót és kóstolót szerveztek a tiszteletünkre, majd ezt követően a város polgármestere köszöntött minket, az iskola igazgatója megnyitotta a projektet. Megtekintettük a projekt témájában rendezett kiállítást is, és külön tetszett, hogy a portugál gyerekek a magyarokat „barátságos, nyíltszívű” népnek tartják. A nap folyamán lehetőség adódott az iskola és a város megtekintésére is. Kedden kirándulást tettünk Európa délnyugati csücskénél Sagresben. E helynek a különlegessége az volt, hogy itt egy félszigetet az Atlanti-óceán vesz körül, sajátos élővilágot teremtve. Nagyon érdekes és szép látványt nyújtottak a mészkősziklákba vájt különleges formák, és az különösen tetszett, hogy végig egy 20-30 méter magas földnyelv tetejéről csodálhattuk a madarakat, a halakat és az óceánt. Szerdán egész nap az iskolában voltunk. A tanároknak és a diákoknak ekkor külön feladatuk volt. Először egy előadóteremben dolgoztunk, ahol a globális felmelegedésről hallhattunk, beszélhettünk és láthattunk egy videót. Ezt követően nemzetközi csoportokat alkotva kellett egy beszámolót készítenünk a globális felmelegedésre adott válaszlehetőségekből. A délutáni programra játékos feladatokat, vetélkedőket szerveztek nekünk a helybeli tanárok, ami nagyon közös élményt jelentett mindannyiunk számára. Csütörtökön a Ria Formosa lagúnát látogattuk meg hajóval. A Lagúna különlegessége, hogy az árapály jelenség miatt gyakorlatilag tengervíz folyik benne, hol ilyen, hol olyan irányban. A hullámzástól védett belső területeken a homokdűnék sajátosan száraz és érdekes élővilága a hazánkban található Bugaci homokdombok és a Bodrogzug vizes élőhelyeinek a keverékével vetekszik. Ha valaki a buckák között kicsit eltévedt mezítláb, egyből fura kis rovarok „támadták” meg, emiatt nem is volt ajánlatos egy helyben ácsorogni sokáig. A tengerparton nagyon sok kagylót gyűjtöttünk, amikből itthon szeretteinknek szép kis talizmánokat készíthettünk. Ezen a napon az ebédünket egy különleges halételeket készítő étteremben költöttük el. A Portugál ételek számomra nagyon érdekesek és különlegesek voltak. Pénteken következett a legjobban várt szakmai program: reggel eljutottunk egy paratölgy erdőbe, ahol azt nézhettük meg, hogy szedik le a parafát a fáról. Nagyon érdekes és nehéz munka. A parafának a kérge 9 évente nő vissza. Az ültetvényen 2 órás terepgyakorlat keretében minden része szóba került a paratölgy „iparnak”, attól kezdve, hogy milyen nehézségekkel kell megküzdeniük egészen odáig, hogy ma már az állam által védett legfőbb termékről beszélünk. Megmutattak nekünk egy parafa feldolgozó üzemet is, így személyesen láthattuk, hogyan lesz a nyers kéregből dugó, ékszer, lábbeli vagy akár bútor. Ezt követően összegeztük és megbeszéltük a hetet. Szombaton egy elégedettségi kérdőívet kellett kitöltenünk. A projektzáró est egy étteremben került megrendezésre, ahol a projekt valamennyi résztvevője a polgármester vendége volt. Itt átadták a résztvevő országok az ajándékokat, és átvehettük a projekthét sikeres teljesítését tanúsító „Certificate”-okat is! Vasárnap indultunk haza. A búcsú mindenkinek fájt. A családoktól való elköszönés után kivittek minket a reptérre, ahol még a tanároktól is el tudtunk köszönni. Összegezve az egész hetet: nagyon érdekes és élménydús projekthéten/mobilitáson vehettem részt. Nagyon megtetszett Portugália. Szépsége, különlegessége, az emberek nyíltsága, nyugalma mély benyomást tett rám. Köszönetet szeretnék mondani a tanárainknak, hogy részt vehettem ebben a projektben, és rengeteg élménnyel, tapasztalattal lehettem gazdagabb. Csoma Gabriella 11. A osztály