Az 512 méter magas tokaji Nagy-hegy vagy másnéven Nagy-Kopasz a Tokaji-hegység legdélibb tagja. Kialakulása a vulkáni tevékenységekhez kötődik, mely körülbelül 10-10,5 millió évvel ezelőtt ment végbe. A Nagy-Kopasz vulkanikus kőzetek sokaságából épül fel, mint például a hegy fő tömegét alkotó piroxéndácit vagy az andezit és riolit, riolittufa, melynek nagy része értékes bányakincs is egyben. Ezeket a kőzeteket általában vastag löszréteg borítja. A hegy bányáiban azonban nagyon szépen elénk tárul a kőzetek és lösz rétegződése is.
A terület értékes kőzeteinek bányászata már a kőkorszakban megkezdődött, amikor is az obszidiánt másnéven vulkáni üveget és különböző opálféleségeket hoztak a felszínre és a környéken élő ősemberek használati tárgyakat, nyílhegyeket, ékszereket készítettek belőle. Az első bányák Tokajban az 1870-es években jöttek létre. Az elmúlt évszázadokban a hegy területén körülbelül húsz külszíni bánya, kőfejtő működött. A XX. század első felében döntően kézi erővel történt a kitermelés. A bányák gépesítése a II. világháborút követő időszakban indult meg, mivel a nagy állami beruházások miatt megnőtt az igény az itt kitermelt bányatermékek iránt. Ezek a termékek pedig különböző méretűre zúzott vulkanikus kőzetek voltak, főleg andezit, melyet út és vasútépítéseknél vagy folyami, árvízvédelmi munkáknál használtak fel.
A város talán legismertebb bányáját a bodrogkeresztúri úton található Patkó-bányát 1923-ban nyitották meg. Itt és a felette található Tarmag-bányából szállították a köveket a Bodrog és a Tisza folyók partfal rendezéséhez, ezért ezeket vízügyi bányáknak is nevezték. A mára már bezárt Patkó-bánya helyén találjuk a Fesztiválkatlant, mely a térségét szolgáló, jelentős idegenforgalmi, kulturális beruházásként jött létre, ahol különböző előadásokkal, koncertekkel várják a nézőket.
A turisták kedvelt célpontja a Tarcalon található Tarcal III. bánya vagy más nevén Citrom-bánya, melynek bányaudvarában a termelés befejezését követően egy türkizkék színű bányató alakult ki, melyet a csapadék és forrásvizek töltöttek fel. A bányató vizében időnként akár édesvízi medúzákkal is találkozhatunk.
A rendszerváltást követően a hegyen található bányák többsége bezárt. Jelenleg csak a Tarcalon található I.-es bányában folyik termelés, mely a Colas Északkő Kft. tulajdonában van. A bezárt bányák, kőfejtők egy részénél a rekultivációs folyamatok egyáltalán nem vagy csak részben mentek végbe. Ez leginkább hegy déli oldalán található úgynevezett bicskabányákra jellemző.
Manapság a bányafeltárások előtt részletes rekultivációs tervet kell készíteni a bányatársaságoknak, amelynek tartalmaznia, kell, hogy miként állítják helyre az adott terület környezeti egyensúlyát, vagy hogyan teremtenek új értékeket. Azonban a Nagy-Kopaszon folytatott bányászat földtani értékeinek szélesebb körű bemutatása a jövő kihívásai közé tartozik.
