Transnational meeting az Erasmus+ program keretében
Massafra, November 06-10
A „Víz ezer arca” című Erasmus+ projektünk keretében, 2017. november elején, a régóta várt tanári találkozóra került sor a dél-olaszországi Massafrában. A találkozón iskolánkból Molnárné Tóth Erika igazgatónő, Dévaldné Orosz Beatrix igazgatóhelyettes, Nóta Istvánné a Szerencsi Szakképzési Centrum gazdasági főigazgató helyettese, Négyesiné Fenyvesi Magdolna nyelvi munkaközösség vezető, Pataki Zsolt gyakorlati oktatásvezető, valamint Patakiné Litva Boglárka nyelvtanár vett részt.
A találkozó fő célja volt, hogy a félidőben járó projekt eddig elért eredményeit összegezze, az előttünk álló feladatokat pontosítsa, valamint az elkövetkező találkozókat előkészítse. A vendéglátó iskola Massafrában egy főleg mezőgazdasági szakképzéssel foglalkozó intézmény, akiknek kedves tanárai, dolgozói és diákjai egyaránt kivették a részüket abban, hogy a találkozó mind a török, a spanyol a brit, a lengyel és a magyar iskola tanárai számára emlékezetes maradjon.
November 06.-án hétfőn, egy rövid repülőút után érkeztünk a magyar szürke 6 fokból az esős, de közel 20 fokos Bariba, ahol a tengerparti erődnek, a Szent Miklós (a mikulás…J) templomának és a belvárosnak a megtekintését követően este utaztunk tovább Massafrába, amit az olaszok csak Itália Jeruzsálemének is neveznek. A tenger síkjából kiemelkedő mészkőplatón fekvő csodálatos városka történelmi belvárosában levő szállásunkra olyan szűk utcákon lehetett csak eljutni, hogy itthon mi csak sétálva megyünk be ilyen helyekre, az olaszok azonban elképesztő pontossággal és precizitással közlekedtek itt viszonylag nagy autókkal is.
Kedd reggel a közeli az Adriai tengerpartján fekvő Polignano a Mare tündéri települését látogattuk meg, ahol a mészkőből álló partvidéket évezredek óta mossa az tenger, így látványos, tagolt partvidéket alakított ki a hullámzás a jól oldható világos sziklákból. A meredek partfal drámai látványát a mélyen a házak alá benyúló barlangok is fokozzák. A kisváros hangulatát emelte az a római kori kőhíd is, ami egy hatalmas vízmosás felett ívelt át, és a kavicsos tengerpartra vezetett. Innen utunkat a több száz éves olajfaligetek és narancsültetvények között folytattuk tovább Alberobello városkájába, ahol világörökség részét képező hengeres, süveges tetejű, trulli kisházakat néztük meg. Ezeknek nagy érdekessége, hogy kőből építették mindenféle kötőanyag/habarcs nélkül, gyakorlatilag egy sátorkunyhó kőből épült változatának feleltek meg, a legtöbbet pedig házi esővízgyűjtő ciszternával is ellátták, hiszen Puglia tartomány híres száraz éghajlatáról (Apulia = „a víz nélküli föld”).
Szerda délelőtt Massafrában ahol egy könnyed séta keretében megtekintettük a helyi Archeológiai múzeumot, valamint a városi könyvtárként üzemelő egykori impozáns erődöt. A Mondelli iskolai ebédünket követően az iskola által üzemeltetett narancs és olajfaültetvényen próbálhattuk ki magunkat az olajbogyó szüretelésében, valamint ízlelhettük meg a diákok által termelt narancsot. Az iskola tanárai közül többen is foglalkoznak otthoni gazdálkodással, a legnagyobb sikere az általunk érdekesnek talált elnevezésű „klementinának” volt. Az iskola falai között a projekttel kapcsolatos egyeztető munka sem maradt el, vendéglátóink segítségével igazán színvonalas környezet állt a zavartalan munkavégzéshez rendelkezésre. El is fáradtuk benne tisztességesen, így a gyakorlati megvalósítás terepére lépve Dél-Olaszország egyik gyöngyszeméhez tettünk látogatást: Amastuola borászat és ültetvényhez, ahol az egybefüggő száz hektár területükön teljes mértékben biogazdálkodást folytatnak, és igen modern vízgazdálkodási technológiát üzemeltetnek. A talajvíz egyre inkább sóssá válik, így minden egyes csepp édesvíz felértékelődik a gazdálkodásban. Heti rendszerességgel vesznek mintákat a telepített szőlőkből, amiből pontosan ki tudják számolni a szükséges öntözővíz mennyiségét, minimalizálva ezzel a felesleges vízkijuttatást. A sorok közén a talajok párologtatását növényi borítással és hengereléssel csökkentik, így tudnak kiváló minőségű boraikkal a világpiacon is megjelenni. Nekünk, magyaroknak, pedig különösen jó volt hallani, hogy a csúcsboraik egyikét a Tokaji Aszú készítési eljáráshoz hasonlóan készítik.
Az iskolába visszatérve a csütörtöki napunkon az öntözővíz kémiai minősítésével kapcsolatos meghatározásokat mutattak be a diákok (vízkeménység, pH, kloridion tartalom, stb.). Ezek ismerete fontos a vízhiánnyal küzdő tréségekben, mint ahogy láttuk itt Pugliában, alapvetően 2 okból is. A terület lényegében egy hatalmas Jura kori mészkő és dolomit üledéken fekszik, így könnyen karsztosodik, a víz keménysége magas az oldott mésztartalom miatt. A Jón és az Adriai tenger közelsége miatt a felszín alatti vizek sótartalma növekszik, hiszen a magas intenzitású öntözés hatására a tenger vize egyre nagyobb mértékben szivárog be a terület alá, rontva az öntözővíz minőségét. A partnerországok tanáraival közösen tovább dolgoztunk, véglegesítettük a Water Chartát, amelyet a spanyolországi tanár-diák találkozón fogunk ünnepélyes keretek között aláírni, egyeztettünk a 6 nyelvű szótár végleges formájáról, valamint előkészítettük a spanyol találkozót.
Utolsó napunkon a közeli, görögök által alapított Tarantó városában szintén az Archeológiai múzeumban szakmai idegen nyelvű tárlatvezetésen ismerhettük meg a terület gazdag történelmét és régészeti leleteit. Igen sok cserépedény, egykori sírok és épületek díszes faragványai, a sok-sok arany lelet lenyűgözött bennünket, és fájó szívvel vettük tudomásul, hogy alig egy óránk maradt arra, hogy az itthon maradt kollégáknak be tudjunk szerezni egy falatka „Itáliát”!
Csütörtök este a hivatalos Certificate átadó vacsorán jól esett megköszönni Francesco Raguzo-nak, az iskola igazgatójának, valamint Margherita Galiulo-nak a program fő szervezőjének mindazt a sok munkát, meglepetést és finom ételeket, amikkel e rövid idő alatt is meg tudták nekünk mutatni azt, hogy Puglia egy minden ízében dél-Olaszország, az itt élők végtelenül kedvesek és vendégszeretőek!
Köszönjük olasz iskolának!
Transnational Meeting Within the Framework of the Erasmus Programme
Massafra, November 06-10, 2017
Within the framework of our Erasmus project: ’The Many Faces of Water’ we took part in the long awaited teacher meeting in the first part of November in South Italy, in Massafra. Our school was represented by Erika Molnárné Tóth headmaster, Beatrix Dévaldné Orosz deputy headmaster, Istvánné Nóta deputy manager of the Szerencsi Vocational Centre, Magdolna Négyesiné Fenyvesi leader of the foreign language teachers’ team, Zsolt Pataki practical training leader and Boglárka Patakiné Litva language teacher.
Since the project is in its half term the main aims of the meeting were to summarize the achieved results, to refine the tasks in front of us, and to prepare the next meetings. The host school in Massafra is an institution which deals with agricultural education, where all the kind teachers, workers and students participated in the organization of the meeting, so that the Turkish, Spanish, British, Polish and Hungarian delegations could have a memorable experience.
In November 6th we arrived at Bari after a short flight from a grey autumn day in Hungary to a rainy but mild conditions. In Bari after visiting the sea fortress, the cathedral of Saint Nicolas (alias Santa Claus) and the city in the evening we travelled to Massafra which is called the Jerusalem of Italy by the Italians. Massafra ,this beautiful city where we had our accommodation, is situated on a limestone table emerging from the sea level. This ancient part of the city had such narrow streets that we would only use as a pedestrian precinct, but the Italians drove their relatively big cars here with amazing precision and exactitude.
On Tuesday morning we visited the nearby fairy Polignano a Mare city by the seaside. Here the limestone coast has been washed by the sea for thousands of years, so the flow of the sea water has created a scenic, articulated coast out of the well soluble light rocks. The dramatic scenery of the steep coast is intensified by the caves streching deeply under the houses. The atmosphere of the small town was raised by that Roman stone bridge which spanned over a huge gully,and led to a pebbly coast. We continued our trip among the more hundred year – old orange plantations and olive woods to Alberobello, where we visited those typical trulli houses which have the typical cylindrical roofings, and which are world heritage sites. These houses are special because they were built from stones without any kind of bunders/mortar, practically they are a stone variety of a mud hut. Most of them were provided with a tank where rain water was collected since the region of Puglia is famous for its dry climate (Apuglia= the land without water).
On Wednesday morning we had a light walk where we visited the local archeological museum and the imposing fortress which is now functions as the public library. After our lunch at the Mondelli school we could experience the atmosphere of the olive harvest in the orange and olive plantations run by the school, and we could also taste the orange cultivated by the students. More teachers who work there deal with home farming, but the most popular for us was the ’clementine’ with its peculiar name. We also discussed our common work regarding to the project in the school building. Thanks to the hospitality of our hosts we had a very high-standard venue for transacting our discussion. We got really tired, so we were given a practical approach as well: we visited one of the most prestigious wineries and plantations of South Italy: Amastuola.it has one hundred undivided hectars where they practice fully organic farming, and operate a very modern irrigation technology.
The groundwater is becoming more and more salty thus the value of every drop of freshwater is raising in farming. Samples are taken from the planted grapes every week, and this way the necessary amount of irrigation water can be calculated minimalizing the unwanted water loss. In the middle of the lines the vaporization of the soil is reduced by vegetal coating and flattening, in this way they can appear in th eworld market with excellent quality wine. Furthermore for us Hungarians it was pleasing to hear that one of their top quality wines is produced by a similar method as the Tokaji Aszú is made
Returning back to the school on Thursday the students showed definitions relating to the chemical qualification of the irrigation water (water hardness, ph, chloride content, etc.) These are important pieces of information in the areas fighting with water shortage as can be seen here in Puglia for two reasons. The area is lieing on a limestone and dolomite sludge dating back to the Jurassic period. Thus it is becoming chalky easily, the hardness of the water is high due to the dissolved lime content.
Thanks to the closeness of the Ionian Sea and the Adriatic Sea the salt content of the groundwater is rising, since the high intensity irrigation results in the seawater distilling under the area in growing scale, which worsens the quality of the irrigation water. We went on working with the teachers of the partner countries, we finalised the Water Charta, which will be signed in the teacher-student meeting in a ceremonial event. We also agreed on the final form of the 6-language dictionary, and we prepared the Spanish meeting.
In our last day we visited Taranto, a town founded by the Greeks, and we got to know the rich history and the archeological findings of the area in the archeology museum where we were given a foreign language guide. We were amazed by the potteries, ancient graves, the ornamental decorations of the buildings and the gold treasures, and we felt sorry that only an hour was left to get some Italian typicalities to our colleagues at home.
On Thursday evening we had an official event where we received the certificates and where we had the opportunity to say thanks to Francesco Raguzo, the headmaster of the school, and to Margherita Galiulo, the main organizer of the programme for the lot of work, surprises and delicious food, which we received in this short period, and thus they could show us that Puglia in South Italy is the land of hospitality and warm-hearted people.
We would like to thank the Italian school for everything!
