Az Új Széchenyi Terv meghatározza azokat a kitörési pontokat, amelyektől a gazdaság egészének dinamizálása várható. Ezek:
1. Gyógyító Magyarország – Egészségipar
2. Megújuló Magyarország – Zöld gazdaságfejlesztés
3. Otthonteremtés – Lakásprogram
4. Vállalkozásfejlesztés – Üzleti környezet fejlesztés
5. Tudomány – Innováció – Növekedés
6. Foglalkoztatás
7. Közlekedés – Tranzitgazdaság
A változásokhoz való alkalmazkodásra való felkészítésben kulcsfontosságú szerep jut a közoktatási, köznevelési intézményrendszernek, amely alapvető szerepet játszik az ehhez szükséges kompetenciák fejlesztésében. A magyar köznevelési rendszer megújításának kiemelt célja a gyermekek és fiatalok nevelésének kiteljesítése a test, a lélek és az értelem arányos fejlesztésének, valamint az ismeretek, készségek, képességek, jártasságok és attitűdök és az erkölcsi rend összhangjának tiszteletben tartásával. A megújuló jogszabályi környezet kiemeli, hogy cél a nevelés-oktatás eszközeivel a társadalmi leszakadás megakadályozása és a tehetséggondozás.
A konstrukció céljaiban illeszkedik a Társadalmi Megújulás Operatív Program célrendszeréhez, vagyis elősegíti a sikeres munkaerő-piaci alkalmazkodáshoz szükséges készségek, ismeretek kialakítását a megszerzett tudások, kompetenciák folyamatos fejlesztését. A munkaerő-piaci sikeresség érdekében cél, hogy a konstrukció támogassa a megújuló, magasabb szakmai színvonalon működő köznevelési rendszer működését, az oktatás és képzés minőségének és hatékonyságának, javítását kiemelten az idegennyelvtudást, digitális írástudást, vállalkozói, életpálya-építési, életviteli, és egészségfejlesztési készségeket, környezettudatosságot, aktív állampolgárságot, valamint elősegítve az egész napos iskolai nevelés és foglalkoztatás elterjesztését.
A pályázat céljai (az innovatív iskolai feladatok ellátása érdekében):
– az oktatási intézmények pedagógiai-módszertani megújulása,
– a magasabb színvonalú oktatás érdekében a pedagógusok szakmai fejlődésének elősegítése szaktárgyi tanár továbbképzések megvalósításával,
– a diákok egészséges életmódra nevelése, egészségtudatos, szemléletformáló iskolai nevelés elterjesztése a tanulók testi-lelki-szellemi állapotának, egészségvédelmének és egészségfejlesztésének érdekében,
– a környezettudatos szemlélet kialakítását megcélzó iskolai szabadidős tevékenységek ösztönzése,
– a gazdasági kultúra, a vállalkozói készségek fejlesztése; a munkaerő-piaci helytállást, alkalmazkodást megalapozó programok alkalmazása az iskolában
– az aktív állampolgárság készségeinek fejlesztése, a nevelés-oktatás hozzájárulása a nemzeti és európai identitás kialakulásához,
– a helyi társadalmi szervezetekkel való együttműködés, partnerség, kapcsolat kialakítása nevelési-oktatási feladatok megvalósításában,
– digitális, sport- és egyéb taneszközök intézményi szintű fejlesztése, elősegítve az iskoláskorú gyerekek készség- és képességfejlesztését, kreativitásuk fejlesztését valamint a testmozgás iránti igény viselkedésbe épülését,
– a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program keretében megvalósuló infrastrukturális projektekhez a szükséges szakmai (tartalmi, módszertani) fejlesztések biztosítása, annak érdekében, hogy azok egymás hatásait erősítve, komplex módon járuljanak hozzá az oktatás minőségének javulásához.
